A hatalmas vászon felső harmadában már istennők hajkoronája közt megbúvó szimbólumok tűntek elő, melyet a művész, Abhisék Szingh kora reggel óta festett.
Néhány napja azon gondolkodom, hogy a nyár folyamán milyen témákba is szeretném beleásni magam. Az egyik az "Isten női arca" lenne például. Már el is kezdtem a Teremtés Könyvéből kiírogatni a női attribútumokat.., amikor is kaptam egy meghívót a Hopp Múzeumtól az ISTEN | NŐ kiállításra és azon beül Abhisék Szingh Nyitott MŰ | TERMÉBE - a múzeum kertjébe.
Ez már megint nem véletlen, hanem "vélet"! - szoktuk mondani ilyenkor a családban.
Abhishék Gwalior-ban született, és az India Nemzeti Design Intézetében animációs és filmtervezést tanult. Írója és illusztrátora a Krsna képregénynek – az Image képregényeknek ő az első indiai származású alkotója az észak-amerikai képregények történetében. A képregényeiben, az animációiban és a virtuális valóság filmjeiben az eredeti futurisztikus mesék és az indiai mitológiai történetek újragondolása jelenik meg. (wikipedia)
A családias hangulatú beszélgetésben, a kertben felállított képek közt sétálgatva megtudtuk, hogy Abhishék Szingh kötődése igen erős a női istenségekhez. Ahogy mondta: őt igazi erős nők nevelték, akik hősök, vagyis inkább hősnők az ő szemében. Szerinte ez nem csak az istennő ábrázolásokban jelenhet meg, hanem az Indiában, de a világban máshol is oly' népszerű képregényekben is például szolgálhat.
Ez utóbbi festmény úgy készült, hogy a művész mellette is aludt, de nem csak az inspráció miatt... A kis méretű otthonában a 4 méter széles kép mellett már nem fért volna el másként...- mesélte mosolyogva.
Majd egy vad tigrist megszelídítve, a haragját is kordában tartani tudó istennő képével zárult a tárlatvezetés.
Következtetésként arra jutottunk, hogy a világ is sokkal jobb lenne, ha ez a fajta női energia tartaná kordában az indulatokat.
Majd visszatérve a főbejáratnál most készülő képhez megtudtuk, hogy improvizatív módon - termékeny női mivoltában -, a magyar mitológia Életfáját is felfedezhetjük.
Mennyire befogadó ez a hindu mitológia!
Ahol megjelenik, ott beleépül az ottani mesék- és akár a XXI. század képi világa is. Hiszen a mai ember ezeket a szimbólumokat és képi nyelvet érti meg.
ISTEN|NŐ. A Déví-kultusz és a hagyományos női szerepek Indiában
“A kiállítás kiemelt célja, hogy a hindú Istennő különböző megjelenési formáit az általuk betöltött női szerepek szerint mutassa be. Miközben az Istennő szépségként, feleségként, anyaként és harcosként jelenik meg, a kiállítás arra a kérdésre keresi a választ, hogy ezek az idealizált női szerepek hogyan valósulnak meg a földi társadalomban. A kiállított tárgyak széles skálán mozognak a klasszikus művészet plasztikus alkotásaitól a kortárs képregényig, ezzel is kiemelve a régi és új hindú művészet állandó témáit és formavilágát. A bemutatásra kerülő tárgyak túlnyomó része a Hopp Múzeum indiai gyűjteményének anyagából került ki, ehhez csatlakoznak a kortárs képzőművész, Abhisék Szingh egyedi vizualitást tükröző munkái, melyek középpontjában szintén az Istennő figurája áll. A kiállítás külön érdekessége, hogy évtizedek óta ez a Hopp Múzeum első hindú művészetet bemutató kiállítása, és hogy a legősibb korok vallásos kultuszait, valamint a legújabb korok társadalmi berendezkedését, nőképét egyaránt vizsgálata tárgyává teszi.”
A kiállítás megtekinthető: 2018. május 11. – 2019. január 6.
Kurátor: Válóczi Róbert indológus
Az ISTEN | NŐ kiállításban több alkotásával is jeleskedő nemzetközi hírű kortárs festő és képregényrajzoló, Abhishék Szingh a Hopp Múzeum felkérésére és az ICCR (Indian Council for Cultural Relations) támogatásának köszönhetően idén júniusban végre Magyarországra is ellátogat. Egyhetes itt-tartózkodása folyamán a Hopp Múzeum – a nagyközönség előtt is nyitva álló – kertjében dolgozik majd, ahol jelenleg több művének reprodukciója látható.
Az elkészülő művet később az ISTEN | NŐ kiállításban fogják elhelyezni.
Fotóalbum a sajtótájékoztatóról
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése